A külső vagány és divatos, a műszaki megoldások viszont végtelenül egyszerűek
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A magyarországi motorpiac sajátossága, hogy a lehetőségekhez képest - vagy éppen azon felül - mindig a lehető legnagyobb kell a kedves vásárlóknak, akik a legtöbb esetben ki sem tudják használni a technika valós tudását. Tavaly például csak a huszadik helyre fért egy 125 köbcentis Yamaha a nagymotorok eladási listájára, ami jól jelzi, hogy nálunk elsősorban nem praktikus közlekedési eszköznek veszik a motorokat, hanem leginkább hobbicéllal. Nyilván változna a helyzet, ha - számos nyugat-európai országhoz hasonlóan - nálunk is bevezetnék azt az uniós ajánlást, mely szerint B kategóriás jogosítvánnyal akár 125 köbcentis motort is lehet vezetni (most 50 cm3 a határ). Ez már csak azért is szerencsés volna, mert a nagyvárosok forgalmának tempója már régen túlnőtt az ötven köbcentis robogók képességein, ezért sokkal biztonságosabb egy 125 köbcentis motorral tartani a forgalom ritmusát, mintsem az útpadka mellett poroszkálni, miközben folyamatosan előzgetnek és kerülgetnek minket.

A Honda CBF 125 remek példája annak, hogy mi mindent ki lehet hozni ebből a kategóriából, így akinek szimplán csak egy praktikus, olcsón fenntartható közlekedési eszközre van szüksége, garantáltan nem fog csalódni, városban ennél nagyobb motorra aligha van szükség. A tavaly ősszel bemutatott modell gyakorlatilag a csúnyácska CG 125 helyét vette át akínálatban, divatosabb külsővel és korszerűbb technikával. Az aprócska fejidom és a rajta lévő fényezés a márka nagyobb, sportosabb modelljeit idézi, ám a hasonlóság ezzel ki is merült - a megnyerő külső alatt meglehetősen egyszerű műszaki megoldások lapulnak. Az acélcsövekből hegesztett vázban a Honda jól bevált egyhengeres, 125 köbcentis blokkját találjuk, csak a régi CG-vel ellentétben már nem karburátor, hanem befecskendező eteti a kis léghűtéses motort.

Letámasztva, három méterről, enyhe félhomályban még nagymotornak is nézhető

A 11 lóerős teljesítmény sem papíron, sem a valóságban nem hat soknak, ám ha nem az a célunk, hogy a hátsó gumit füstté változtassuk, akkor ennyi is elég a városi közlekedéshez. A motor további előnye, hogy teljesíti az Euro 3 környezetvédelmi normákat, és némi önmérséklet mellett akár 500 kilométert is megtehetünk a 13 literes tankkal. Persze önmérsékletet meglehetősen nehéz gyakorolni egy ekkorka motoron, a gázmarkolat gyakorlatilag on-off állásban működik a bemelegedés után. A benzin fogyását egy analóg mutatón követhetjük nyomon a hatalmas sebességmérő mellett, fordulatszámmérő azonban már nem fért bele a költségvetésbe. Egy központi sztender viszont igen, ami ugyancsak praktikus a téli tárolás, szerelés, láncápolás során.

Az apró fejidom egész jól véd a menetszéltők, igaz a végsebesség csak 100 km/óra

A keskeny és magas CBF-en még a nyurgább kamaszoknak sem kell kuporogniuk, az üléspozíció kifejezetten kényelmes, egyenes háttal szelhetjük át a forgalmat. Az aprócska fejidom meglepően jól tereli a menetszelet, igaz nagy orkánra ne is számítson senki, hiszen a végsebesség 100 km/óra környékén van - hosszas nekifutás és tankra hasalás után, természetesen egy személlyel. A végsebességünket egyébként rengeteg tényező befolyásolhatja, elég egy kis emelkedő, szembeszél, és máris elkezd a mutató lefelé kúszni, ami különösen egy-egy "nagyobb tempójú" előzésnél lehet kínos, így vagy várunk egy hosszabb lejtőt, vagy bízunk abban, hogy a swiftes néni nem kezd el az addig komótosan tartott nyolcvanról gyorsítani, mert akkor végünk.

Gyári videó a CBF 125-ről