A FIFA 1993-ban adta ki először a hivatalos világranglistáját, amelyet egy rendkívül bonyolult számítási módszer alapján készítettek el. A szövetség az elmúlt hét év eredményeit vette figyelembe, és súlyozottan számította be a tétmérkőzéseket: egy világbajnoki selejtezőn, vagy egy kontinensviadalon elért győzelem nagyobb súllyal esett a latba, mint egy barátságos meccsen elért diadal, de az sem volt mindegy, hogy az ellenfél milyen játékerőt képviselt.

Hiába volt azonban az elővigyázatosság, különösen a ranglista élén akadtak furcsaságok: a jelenleg érvényes, május elején kiadott listán például Mexikó és az Egyesült Államok is az első ötben van, de ennek ellenére a sportág kedvelői közül valószínűleg csak kevesen gondolják, hogy ez a két csapat mondjuk győzelmi eséllyel indulna a világbajnokságon.

Ez a két együttes leginkább azért élvezett előnyt a pontszámítási rendszerben, mert a CONCACAF-térségben nem négyévente, hanem kétévente rendeznek kontinensviadalt, és a többi gárda gyengébbnek számít, így ellenük a mexikóiak és az amerikaiak viszonylag könnyen szerezhettek értékes világranglista-pontokat, de ugyanez igaz az észak-és közép-amerikai vb-selejtezőkre is. Ugyanakkor a világbajnokságon az esélyesek közé sorolt Argentína csak kilencedik, Anglia pedig csak tizedik a ranglistán, és a vébé résztvevői közül tíz olyan ország is akad, amely nincs a legjobb 32 között a rangsorban.

Éppen ezért a FIFA úgy döntött, hogy revideálja a ranglista kiszámításának szisztémáját, és a vébé után kiadandó, új rangsort már más módszerek szerint készítik el. A nemzetközi szervezet a részletekről nem számolt be, de annyit elárult, hogy immár csak az előző négy esztendő eredményeit veszik majd számításba, és bár ugyanúgy számítani fog, hogy az adott eredmény barátságos meccsen vagy tétmérkőzésen született, valamivel egyszerűbb - és igazságosabb - lesz a módszer.