Az Aral-tó kiszáradását, vízfelszínének folyamatos zsugorodását már többször bemutattuk műholdképeken az [origo] Tudomány rovatában. Egy érdekes mérnöki próbálkozással talán megmenthető lehet a tó egy része a kiszáradástól.
Tovább a gyűjteményre
Az Aral-tó alakja napjainkban nem is emlékeztet a néhány évtizeddel ezelőtti iskolai atlaszokból ismert, a múlt század közepének állapotát idéző formára. A korábban impozáns méretű állóvíz mára gyakorlatilag kisebb, virslifüzérre emlékeztető tómedencék láncolatává vált, mind területe, mind pedig vízmélysége töredéke csupán a korábbi értékeknek. A tó víztömeg-veszteségének az az oka, hogy az 1960-as évektől a fő vízutánpótlást szállító Szir-darja és Amu-darja folyók vizét fokozódó mértékben az újonnan kialakított gyapotmezők öntözésére használják. Az öntözővizet azután a haszonnövények elpárologtatják a félsivatagi klímában, így az hiányzik a tó vízháztartásából.
Mivel az Aral lefolyástalan tó, a folyók vízszállítása és a tófelszín párolgása különösen kényes egyensúlyt kíván: a vízutánpótlás elvétele olyan durva beavatkozás volt, hogy a tó fél évszázad alatt majdnem kiszáradt: ma már az egymással is alig érintkező két részből álló Nagy-Aral-tóra és az északi, elkülönült Kis-Aral-tóra szakadt szét.

A kép kiterjedése 400x400 kilométer
A Világbank által finanszírozott, 2005-ben befejeződött duzzasztógát-építés most úgy tűnik, sikerrel menti meg legalább a tó kisebb, északi részét - olvasható a Discovery Channel honlapján. A Kok-Aral nevű duzzasztógát a Kis-Aral-tó déli csücskében emelkedik, és elzárja a víz továbbfolyásának útját a tómedence mélyebben fekvő és gyorsan párolgó középső része felé.

A 2005-ös és a lenti 2006-os, csak a Kis-Aral-tavat mutató műholdfelvételek (középső és alsó kép) tanúsága szerint az északi rész szintje már az átadást követő egy év alatt az űrből is észrevehetően emelkedett, kiterjedése pedig azóta tovább is növekedett. Bár ez a délebbi Nagy-Aral-tó kiszáradásán vélhetően tovább gyorsítja, az újjáéledő északi tóban ismét szaporodásnak indult a korábban elveszőben levő, csak az Aralra jellemző fajok egy része: a csak itt élő 30 halfajból már 17 túlélése biztosnak látszik.

Az átnézeti (legfelső) képet, az Aqua műhold MODIS-rendszerének felvételét 2006. július 27-én rögzítettük az ELTE vevőállomásán, a Kis-Aral-tó 2005-ös és 2006-os felvétele a NASA képgyűjteményéből származik.
[origo]
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
Még tízezer évig dőlhet a Big Ben tornya
Szemmel láthatóan dől a londoni Westminster-palota óratornya, de 2020-ig biztosan nem fogják felújítani. Egy magyar mérnök szerint normális jelenség a Big Ben nevű ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A zsírevők túlélik
Az utcaseprő a mozgásra, a krisnás a gabonákra, a szendvicsember a teára esküszik a faggyal szemben.
Schmittet is lebuktatná a plágiumkereső
Franciául is megtanítják az ollózott szakdolgozatokat felismerő Kopi szoftvert.