Ajánlat

• Nemzetközi kommentár a H1N1-vakcinánkról
• H1N1: minden kismama oltását ajánlják
• H1N1: kismamák, szülő nők, csecsemők, kisgyerekek oltása
• Főleg a fiatal felnőtteket öli a H1N1

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

Az ÁNTSZ szerdán 11 órakor tartott sajtótájékoztatót a 2009-2010-es influenzaszezon számainak előzetes értékeléséről. Eszerint a mostani járvány súlyosabb volt, mint egy átlagos évben, amikor csak szezonális törzsek fertőznek. Mint ismeretes, most a világjárványt okozó (pandémiás) vírus, a H1N1 is jelen volt, illetve még jelen is van.

A H1N1 eddig 130 áldozatot szedett Magyarországon. Ez százezer lakosra vetítve 1,3 fő, ami nagyjából megegyezik a kanadai halálozási adatokkal. Kanadát azért emelték ki, mert ott is csak az számít hivatalosan H1N1-es halálozásnak, amit laborvizsgálattal igazolnak. Ezen kívül mindkét ország a jelentősen átoltott országok közé tartozik, vagyis a népesség nagy százaléka kapta meg a H1N1 elleni védőoltást. Kanadában ez 54%-os érték, Magyarországon 30% körül van (mi ezzel az első 10-ben vagyunk a világon, Európában pedig az első 5-ben).

Más európai országokban a halálozás 0,5-3 fő között volt (szintén százezer főre vetítve), de az adatokat egyelőre nem lehet érdemben összevetni, mert a halálozás okának megállapítása országonként eltérő (van, ahol már a tünetek alapján is megállapítják).

Ami bizonyos: Magyarországon az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulóknak körülbelül 1%-a, 5142 fő került kórházba influenza vagy súlyos influenzaszerű megbetegedés miatt. Ebből 584-en kerültek intenzív osztályra, és ezeknek kétharmada lélegeztetőgépre. Ilyen adatok egy "sima" szezonális járványnál nincsenek. A pandémiás H1N1 variáns által okozott, ismertté vált megbetegedések száma a legutóbbi adatok szerint 2131-re nőtt.

Újdonság a szezonális járványtól eltérő kormegoszlás is: mint arról már többször beszámoltunk, a veszélyeztetett csoportokon kívül a H1N1 főleg a fiatalabb korosztályra veszélyes. Viszonylag sok halott volt az egyébként egészséges emberek, illetve az állapotos kismamák között, de erről pontosabb adatokat még nem közöltek. Részletesebb elemzés júliusra várható, nemzetközi szinten is.

A H1N1 vírus jelenleg mérsékelt aktivitású, de a veszélyeztetett csoportoknak (krónikus betegek és várandósok) továbbra is javasolják az oltást. Jelenleg négyen vannak lélegeztetőgépen Magyarországon. Biztosan nem tudni, milyen lesz a H1N1 és a szezonális törzsek tavaszi aktivitása, de Falus Ferenc szerint idén nem valószínű a tavaszi influenzajárvány. A korábbi adatok alapján 10-ből 8 évben tapasztalható tavaszi járvány is, ami idén talán el is maradhat - mondta Falus.

Hazánkban az elsők között állt rendelkezésére az új influenza ellen hatékony, hazai gyártású vakcina, amelyet a WHO is jóváhagyott. "Magyarország a világon az elsők között, 2009 szeptemberében kezdte meg a pandémiás influenza elleni oltási kampányát, alaptalan tehát a magyar oltási kampányt elkésettnek nevezni" - mondta Falus Ferenc.

A mai sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a jövő évi, három komponenst tartalmazó oltás tartalmazni fogja az új influenzát okozó influenza A H1N1(v) jelű, elölt vírustörzset is. Az új oltóanyag 2010 szeptemberének végére, vagy október elejére fog elkészülni Falus Ferenc szerint. Dr. Oroszi Beatrix epidemiológus az [origo] kérdésére elmondta, hogy jelenleg nem tartják valószínűnek a H1N1 újabb mutációjának széleskörű elterjedését, mivel a vírus eddig elég stabilnak bizonyult, de természetesen nincs kizárva ez a lehetőség sem. Ebben az esetben a háromkomponensű új oltás mellé egy újabb pandémiás vakcinát is ki kellene fejleszteni.

A H1N1 elleni magyar védőoltás jellegzetessége, hogy egész elölt vírust tartalmaz, míg több külföldi védőoltás csak a vírus egyes darabjait (hasított vírusokat). Az egész vírust tartalmazó vakcinák erősebb immunválaszt váltanak ki, azaz hatékonyabbak, s ezért kisebb mennyiségű vírus van az oltóanyagban, amely kevesebb mellékhatással jár. A védettség kialakításához pedig egyetlen oltás elegendő, szemben számos úgynevezett alegység-vakcinával, amelyekből két oltás alakítja ki a védettséget - mondta az [origo]-nak korábban dr. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója.

Sokan megijedtek az oltástól, mert megjelentek olyan híresztelések is, hogy a vakcinákban fémes higany van, ami idegrendszeri bénulást okozhat. Valójában azonban egy olyan szerves higanyvegyület (tiomerzál) van benne nagyon kis koncentrációban, amelyet a vakcina tisztaságát biztosítandó, már évtizedek óta használnak, és egy hét alatt kiürül a szervezetből.

Ellentmondásos információk terjedtek a várandós kismamák oltásáról is. Az ő szervezetük természetes módon legyengített állapotban van, hogy idegrendszerük ne pusztítsa el a magzatot, amely az apai gének miatt félig "idegen testnek" számít. Éppen emiatt azonban jobban ki vannak téve a vírusoknak, s ezért nagyon fontos, hogy őket is beoltsák. A szomorú tapasztalatok sajnos valóban igazolták ennek a jelentőségét, ugyanis több várandós kismama is kórházba került a vírustól kialakult szövődmények miatt, és többen meg is haltak.

Falus Ferenc hangsúlyozta, hogy a várandósok, a cukorbetegek, a szívbetegek és az asztmások oltása továbbra is ajánlott, hiszen bár már túlvagyunk a járvány csúcsán, kisebb helyi járványok még mindig előfordulhatnak.