Egy moa csontváza

Ajánlat

• Kisrepülőgép-méretű volt a gigantikus ősmadár
• Fantasztikus ősmadár-lelet

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

Megkövült tojáshéjakat rendszeresen találnak a paleontológusok, ám eddig még sosem tudtak DNS-t kinyerni belőlük. Michael Bunce, a perthi Murdoch Egyetem kutatója rájött, hogy a tojásoknál korábban alkalmazott technológiák kimossák a DNS-t a héjból. Egy új módszernek köszönhetően azonban most először sikerült jó állapotú örökítőanyagot kinyerniük egy tojáshéjból, s ezt továbbfejlesztve eddig még ismeretlen ősi DNS-eket tudnak majd kivonni belőlük.

A kutatók korábban mindig első lépésben eltávolították a kalcium-sókat a tojásból, ezért nem találták meg a DNS-t, amely mint kiderült, a tojáshéj kalcium állományába ágyazódva található. Bunce és kollégái a kimosódott oldalt vizsgálata során fedezték fel, hogy abban DNS-darabkák vannak. Ezt követően megpróbáltak minél többféle és minél jobb állapotú örökítőanyagot kivonni ősi tojáshéjakból, sőt, a speciális, DNS-t kimosó oldat felmelegítésével sikerült megkétszerezniük a kinyert mennyiséget.

A módszert 18 faj, többek között moa, elefántmadár és emu Ausztráliából, Új-Zélandról és Madagaszkárról előkerült tojásán próbálták ki. A legrégebbi héjak 19 ezer évesek voltak, míg a legfiatalabbak 400, s mindegyikből sikerült jó állapotú örökítőanyagot kinyerni. A kutatók szerint ezzel sikerült kicsit előtérbe hozniuk az ősi madarak genetikai anyagának vizsgálatát, amely korábban inkább háttérbe szorult.

A kutatók úgy gondolják, hogy a DNS még a nőstény madár szervezetén belül jut be a tojáshéjba, és azért őrződik meg ilyen jó állapotban, mert a tojáshéj megóvja a víztől és az oxigéntől, ami egyébként károsítani a genetikai anyagot. A legrégebbi DNS-ek, amelyeket mostanáig ősi maradványokból sikerült kinyerni, körülbelül 130 000 évesek, és emlősök csontjaiból származnak, de ezek jellemzően hideg és száraz körülmények között őrződtek meg. Mostanáig úgy gondolták, hogy a melegebb éghajlatról származó maradványokból nem lehet DNS-t kinyerni, ezért is jelentős az eredmény.