Egymásra nagyon hasonlító tengeri élőlények igazolják, hogy a jelenleg egy hatalmas tömbből álló Déli-sarkon nem is olyan régen egy átjáró volt. A nyugat-antarktiszi jégtábla feldarabolódása a klímaváltozás miatt most is könnyen megismétlődhet, és szélsőséges esetben a tengerszint 3-5 méteres emelkedését is okozhatja.

Fantáziarajz a nyugat-antarktiszi jégtábla (a kép bal oldalán) széteséséről
A Census of Antarctic Marine Life felmérés keretében a kutatók a tenger mélyén élő, szűrögető mohaállatok (Bryozoa) elterjedését vizsgálták. Úgy találták, hogy a 2400 kilométer széles nyugat-antarktiszi jégtábla két ellentétes oldalán található Ross- és Weddell-tengerben nagyon hasonló mohaállatok élnek.
A kutatók kizártnak tartják, hogy az állatok lárváik révén, a táblát megkerülve jutottak volna át az egyik oldalról a másikra, azok ugyanis nagyon hamar lesüllyednek a tengerfenékre, ott fejlődésnek indulnak, majd helyhez kötötten élik le életüket. Ezek alapján gondolják a kutatók, hogy nem is olyan régen (nagyjából 125 ezer évvel ezelőtt), az egyik utolsó interglaciális (jégkorszakok közötti) fázisban lehetett közvetlen összeköttetés a két tenger között, ahol az áramlatok révén lehetséges volt az átjárás.

Mohaállatok, melyeket a tengerekben találtak - nagyon változatos megjelenésűek lehetnek
"A nyugat-antarktiszi jégtábla a Déli-sark Achilles-ina" - mondta David Barnes, a most megjelent tanulmány egyik szerzője, a British Atlantic Survey kutatás vezetője. Eredményeik egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy Nyugat-Antarktiszon csak akkor lehetett átjáró, ha a hatalmas tábla feldarabolódott. A biológiai megfigyelések erősítik az erre utaló, már meglévő geológiai bizonyítékokat, és a kutatók most azt próbálják meghatározni, hogy ez milyen gyakorisággal következhet be.
Videó a kutatók merüléséről
A feltételezések szerint az utóbbi néhány millió évben legalább egyszer összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtábla. A klíma melegedésével ez könnyen megismétlődhet, ezért kiemelten fontos az antarktiszi jégtakaró vizsgálata. Nyugati felének elolvadása 3-5 méterre növelné meg a globális tengerszintet.
Az eredmények a Global Biological Change című folyóiratban jelentek meg.
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
Még tízezer évig dőlhet a Big Ben tornya
Szemmel láthatóan dől a londoni Westminster-palota óratornya, de 2020-ig biztosan nem fogják felújítani. Egy magyar mérnök szerint normális jelenség a Big Ben nevű ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A zsírevők túlélik
Az utcaseprő a mozgásra, a krisnás a gabonákra, a szendvicsember a teára esküszik a faggyal szemben.
Schmittet is lebuktatná a plágiumkereső
Franciául is megtanítják az ollózott szakdolgozatokat felismerő Kopi szoftvert.