Bolíviai aymarák hagyományos öltözetben

Egészen mostanáig a valaha ismert összes nyelvben és kultúrában - Európától Polinézián át Kínáig, Japánig és mindenhol a világon - az időt a tér jellegzetességeivel határozzák meg, mégpedig úgy, hogy a jövő előttünk áll. Az aymara nyelvé az első dokumentált eset, amely eltér ettől. A kutatást dr. Rafael Nunez, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem nyelvésze végezte.
Az aymarák nyelvéről már a spanyol hódítás idejéből vannak feljegyzések. A nép az Andok Bolíviát, Perut és Chilét szegélyező fennsíkján él. Egy jezsuita szerzetes az 1600-as évek elején azt írta a nyelvükről, hogy különösen alkalmas elvont fogalmak kifejezésére. A 19. században "Ádám nyelvének" nevezték.

Dr. Nunez harminc aymara felnőttel folyatott körülbelül 20 órányi társalgást, és az erről készített felvételt vette alapul tanulmányához. A beszélgetésekben múlt- és jövőbeli eseményekről egyaránt szót ejtettek. Az aymara nyelvben a "nayra" alapszó a következő fogalmakra: szem, előre, látvány, múlt; míg a "qhipa" többek között ezt jelenti: hátul, hátra, jövő. Így a "nayra mara" (elmúlt év) kifejezés szó szerint fordítva az előttünk álló évet jelenti.

"Nayra timpu", "régi idők" - mutatja kezével az idős aymara férfi

Ezt a számunkra furcsa, fordított nézőpontot testbeszédükkel is megerősítik: az idősebb aymarák a válluk felett hátrafelé mutatnak, ha a jövőről beszélnek, és előre lökik kezüket, karjukat, ha a múltról van szó, ennél szélesebb karmozdulatokkal pedig a minél régebbi múltat jelzik.

[origo]