Az afrikai erdőirtás során vált felismerhetővé az az érdekes, kerekded formájú alakzat, amely akár egy ősi, becsapódásos kráter nyoma is lehet Kongó területén, az esőerdőben. A 36-46 kilométer átmérőjű forma az egyik legnagyobb ilyen, amelyet az elmúlt évtizedben felfedeztek bolygónkon.

Az alábbi felvételt az egyik Terra műhold rögzítette, amelyen a világos gomolyfelhők mellett egy kiterjedt, kerekded forma is kirajzolódik. Az alakzatot a vízhálózat futása rajzolja ki, mivel a folyók útvonala a csekély domborzati szintkülönbségekre is érzékeny.

Az Una folyó által gyűrű alakban megkerült, 550 méter magas középső terület 50-60 méterrel emelkedik a folyó vízszintje fölé. Maga a vízfolyás eszerint a feltételezett kráter belső, központi kiemelkedésén kívül és a peremi lejtő tövében, a legmélyebb részen halad.

Az Una folyó által megkerült központi kiemelkedés. A hurok alakban futó folyótól kifelé húzódhat a kárter kiemelkedő pereme (GoogleEarth, Monegato et al. 2010)

A kutatást vezető Giovanni Monegato (University of Padova) és munkatársai szerint lehet, hogy egyéb folyamat hozta létre az alakzatot, de ennek csekély a valószínűsége - mindenesetre a becsapódásos eredet bizonyításához helyszíni vizsgálatok kellenek még. Az alakzat nagynak számít, közel 25 ekkora becsapódásos kráter ismert még bolygónkon, a felfedezés ennek megfelelően fontos lehet. A szakemberek eredményüket az idei Lunar and Planetary Science konferencián poszter segítségével mutatták be.

Első kráter Japánban - magyar közreműködéssel

A földrengéseiről híres Japán geológiailag aktív, fiatal terület, ahol eddig még egyetlen becsapódásos krátert sem találtak. Ezúttal Masao Sakamoto és társai ásványtani vizsgálatok alapján egyértelműen igazolták, hogy az általuk az Akaishi-hegységben több éve vizsgált alakzat egy becsapódásos kráter.

Az immáron Oikeyama kráternek nevezett, 900 méteres forma területéről vett anyagminták alapján sikerült kimutatni a becsapódás pillanatában fellépett nagy nyomás okozta ásványos deformációkat. Az ilyen ásványi deformációk a becsapódások pillanatait kivéve csak atomrobbanások helyszínén lépnek fel, az ott uralkodó hatalmas nyomáson. Az eredmény egy japán-magyar együttműködés keretében született meg.

A kutatásban résztvevő Gucsik Arnold (Savaria Egyetem, TTMK, Általános Természetföldrajzi Tanszék) az [origo]-nak kiemelte, hogy a becsapódásos kráter azonosításában kulcsszerepet játszott a japán kollégákkal együtt, az elmúlt hat évben kifejlesztett eljárás. Ezzel a mikrométeres és nanométeres mérettartományban voltak képesek pontos adatokat szerezni a vizsgált ásványok jellemzőiről. A becsapódás geológiai időskálán mérve nemrég, az utolsó jégkorszakok alatt történhetett.

A legnagyobb földi becsapódásos kráterek:

• Vredefort: Dél-Afrika, 300 kilométeres átmérő, 2 milliárd éves kor
• Sudburty: Kanada, 250 kilométeres átmérő, 1,8 milliárd éves kor
• Chixulub: Mexikó, 170 kilométeres átmérő, 65 millió éves kor
• Popigai: Oroszország, 100 kilométeres átmérő, 36 millió éves kor
• Manicougan: Kanada, 100 kilométeres átmérő, 214 millió éves kor