Veres János: a költségvetés illeszkedik a konvergenciaprogramba

Egyensúly, reformok, fejlesztés: erről szól a kormány jövő évi költségvetésének tervezete - mondta Veres János pénzügyminiszter, a 2007. évi költségvetés általános vitáját megnyitó expozéjában csütörtökön az Országgyűlésben.

A miniszter szerint az egyensúlyteremtés mellett reformok kellenek a hiány tartós alacsony szinten tartásához, ugyanakkor a fejlesztések segíthetik ahhoz az országot, hogy ne csak EU-tag legyen, de fel is zárkózzon Európához - mondta a miniszter. Veres elmondta: az egyensúly megőrzésének fontos része a jövő évi költségvetés.

A unió és Magyarország pénzügyi kapcsolatáról szólva kijelentette: "a mérleg számunkra kedvező: Magyarország 2007-ben is az unió pénzügyi szempontból kedvezményezett tagállamai közé fog tartozni".

A deficit 3,3 százalékkal lesz kevesebb

Veres szerint a jövő évi költségvetésben a hiány a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklődik. Így az ez évi 10,1 százalékra várt GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiány jövőre 6,8 százalékra csökken. A fiskális konszolidációban, a kiigazításban 2007-ben jelentős szerepe van az elfogadott adó- és járuléktörvény-módosításoknak - mutatott rá. Ugyanakkor leszögezte, hogy a kiigazító intézkedések a bevételeknél erőteljesebben érintik a kiadási oldalt.

A kiadások csökkentéséhez a közszolgáltatások reformja mellett a költségvetési fegyelem erősítése is elengedhetetlen - hangsúlyozta Veres János. A szigorúbb kontrollt biztosítja szerinte az új költségvetési szabály, amely szerint a tárcák által képzendő tartalék felhasználását a kormány csak akkor engedélyezi, ha a folyamatok a tervezettnek megfelelően alakulnak.

A miniszter utalt arra, hogy a közszférában foglalkoztatottak kereseti pozíciói az utóbbi években javultak, de ez jövőre nem folytatható. A köztisztviselői illetményalap, a bírói, ügyészi alapilletmény, a közalkalmazotti illetménytáblák bértételei, s a közalkalmazotti pótlékalap nem változik, de a munkáltatók központi bérpolitikai intézkedés nélkül is növelhetik a foglalkoztatottak illetményét, ha ehhez megteremtik a fedezetet. Erre a közszféra bértömeg-gazdálkodási szabályai lehetőséget adnak. A létszámcsökkentés egyszeri kiadásait céltartalék fedezi, ezen felül a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkájának elismerésére külön céltartalék-keret lesz.

Az önkormányzatok forrásai több mint 8 százalékkal emelkednek az uniós pénzekkel együtt (a BKV és a metró nélkül 3,5 százalék), de a fejlesztési támogatások több mint 30 százalékkal bővülhetnek - mondta a miniszter. A takarékosság az önkormányzatoknál is érvényesül: például csökkent a képviselők tiszteletdíja, nőtt a pedagógusok kötelező óraszáma.

Kímélnék a nyugdíjasokat

"A kormány célja, hogy a költségvetési kiigazítással kapcsolatos tehernövekedés a nyugdíjasokat a lehető legkevésbé érintse." Figyelembe véve a korrekciós intézkedéseket, a méltányossági nyugdíjemelést, a törvény által előírt 4 százalékos nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíjat, jövőre a nyugdíjasok ellátása megőrzi reálértékét - mondta a pénzügyminiszter.

Az egészségügyi reform fontos eleme a biztosítási jelleg erősítése: aki nem tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, csak alapszintű szolgáltatásra számíthat - hangsúlyozta Veres János. A reform részeként említette az orvos-beteg találkozónál az igénybevevő által fizetendő díj bevezetését, az ésszerűbb kórházi kapacitás kialakítását és a gyógyszer-gazdaságossági törvényt.

A miniszter köszönetét fejezte ki az Állami Számvevőszéknek a költségvetési törvényjavaslat vizsgálatáért. "Olyan jelentést készítettek, amely számunkra számos fontos, megfontolandó megállapítást tartalmaz" - mondta. Szerinte a jelentés alapvetően pozitív, a jövő évi költségvetési javaslatot a korábbiaknál lényegesen megalapozottabbnak ítéli meg.