 |
 |
Speciális fogyasztói szerződések |
 |
Az üdülőhasználati jog megszerzésére irányuló szerződés alapján a fogyasztó legalább hároméves időtartamra jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára.Távollevők között kötött szerződésnek minősül például a katalógus, szabványlevél, telefon, telefax, vagy internet segítségével megkötött szerződés
|
 |
Ajánlat
|
 |
Üdülőhasználati jog
|
 |
Ajánlat
|
 |
Vásárlás a karosszékből
|
 |
 |

|
Az úgynevezett házaló kereskedés szabályait felváltó rendelkezések azokra az üzleten kívül történő vásárlásokra vonatkoznak, amelyek az eladó (általában az adott cég területi képviselője) kezdeményezésére köttetnek. Főszabály tehát, hogy a vevő lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén történő vásárlásnál nem a fogyasztó kifejezett kívánságára, hanem pl. véletlenszerűen kiválasztás útján, vagy ismerősök ajánlása alapján, gyakorlatilag hívatlanul keresi fel az eladó a potenciális vevőt. Ugyancsak e körbe tartoznak azok az üzleten kívüli vásárlások is, amelyre az eladó vagy harmadik személy által szervezett utazás, rendezvény alkalmával történik. Az egyre inkább elterjedt, árubemutatóval egybekötött utazásokat, rendezvényeket, bár a meghívóban általában nem szerepel, kifejezetten kereskedési célzattal szervezik az érintettek.
A közelmúltban megalkotott kormányrendelet szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha az ügyletkötésre a fogyasztó tesz ajánlatot (pl. katalógusból a területi képviselőn keresztül megrendeli az árut, vagy az eladót maga hívja meg a lakására, munkahelyére), azzal a megszorítással, hogy a vevőt nem köti az általa tett ajánlat, ha azt az eladó nyomban nem fogadja el.
Nem tekinthetők üzleten kívüli kereskedésnek, szerződéskötésnek az építési szerződésekek, az ingatlanszerzésre irányuló szerződésekek, a biztosítási, valamint az értékpapírra vonatkozó szerződésekek, illetve a vásáron, piacon, közterületen történő értékesítő tevékenységek. Ha az eladó és a fogyasztó között kizárólag távközlő eszköz útján jön létre a szerződés, arra a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Üzleten kívüli kereskedés során csak közismert rendeltetésű, bontatlan csomagolású áru forgalmazható, kivéve
-
jövedéki termékek,
-
vetőmagok és növényi szaporítóanyagok,
-
kábítószerek és pszichotróp anyagok, illetve annak minősülő áruk,
-
gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok vagy készítmények,
-
veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények, növényvédő szerek, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyagok, valamint állatgyógyászati készítmények,
-
fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok,
-
veszélyes hulladékok, veszélyes komponenseket tartalmazó maradványok és leválasztott anyagok,
-
nemesfémek, drágakővel és az abból készült ékszerek, díszműáruk,
-
élelmiszerek (ideértve a gombát is),
-
olyan áruk, amelynek értékesítését külön jogszabály előzetes engedélyhez köti vagy tiltja, illetve csak üzletben (piacon) történő értékesítését engedi.
Az élelmiszerek közül nincs akadálya ellenben a zöldség és a gyümölcs üzleten kívüli árusításának. Üzleten kívüli kereskedés céljából a vevő a lakásán 19 és 9 óra között csak akkor kereshető fel, ha ehhez előzetesen hozzájárult. A lakáson, munkahelyen, átmeneti tartózkodási helyen megjelenő eladó köteles a személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát igazolni. Egyebekben az üzleten kívüli kereskedés az általános szabályok szerint folytatható.
|