A bankhitelszerződés hitelezői pozíciójában kizárólag hitelintézetek, adósi pozícióban azonban jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek, sőt más hitelintézetek is szerepelhetnek. A bankhitelszerződéssel a bank arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönt a bank nem azonnal, hanem - az előre meghatározott keret erejéig - az ügyfél igénye szerint nyújtja. A bankhitelszerződés tartós hitelkapcsolatot hoz létre a felek között. Az adós szempontjából a hitelszerződés tehát egy olyan keretszerződés, amit tényleges tartalommal akkor töltenek ki, amikor a kölcsönszerződést megkötik.

A bankkölcsönszerződés alapján a hitelintézet köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani (a szerződéskötéskor azonnal vagy a szerződésben meghatározott időpontban), az adós pedig a szerződés szerint köteles visszafizetni azt. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az adós köteles kamatot fizetni. A hitelező megtagadhatja a kölcsönösszeg átadását, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése nem várható el, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.