A testület eljárása

Az eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testület jogosult. Amennyiben a vitás ügy több fogyasztót is érint - felhatalmazásuk alapján - fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet is jogosult az eljárás megindítására. Ha a jogvita szerződés teljesítéséből ered, a teljesítés helye szerinti testület is illetékes.

A Békéltető Testület háromtagú tanácsban jár el. Az egyik tagot a fogyasztó vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet választja ki a kamaránál vezetett listából, a másikat pedig az érintett gazdálkodó szervezetet. A két tag jelöli ki a tanács elnökét a listáról. Ha a felek az ügy eldöntését egyszerűnek tartják, megállapodhatnak abban is, hogy az eljárást egy testületi tag folytassa le.

A kérelem benyújtása

A kérelem benyújtása előtt a fogyasztó köteles megkísérelni a panasz rendezését az érintett gazdálkodó szervezettel. Ennek sikertelensége esetén 1000 Ft eljárási díj egyidejű befizetésével a testület elnökénél kell a kérelmet előterjeszteni, amely tartalmazza

• a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, illetve az eljárást kezdeményező szervezet nevét, székhelyét és az érintettek felhatalmazását,
• a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét,
• a panasz rövid leírását, valamint az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
• a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy megtörtént az előzetes egyeztetés a gazdálkodó szervezettel, de az eredménytelen volt,
• a döntésére irányuló indítványt.

A kérelemhez azt az okiratot (másolatot), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik (például a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról) csatolni kell.

Meghallgatás, egyezség

A Békéltető Testület elnöke a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki, vagy kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, ehhez azonban mindkét fél hozzájárulása szükséges. Az eljárás során az elnök a felek között egyezség létrehozására tesz kísérletet. Ha sikerül, és annak a tartalma a jogszabályoknak megfelel, a tanács határozattal jóváhagyja az egyezséget.

A tanács határozata

Egyezség hiányában folytatni kell az eljárást, amelynek eredményeképp a tanács kétféle érdemi határozatot hozhat:

• ha a panaszolt gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor előterjesztett nyilatkozata szerint nem fogadja el a tanács döntését, a határozat csak ajánlást tartalmaz a felek számára,
• ellenben, ha az eljárás kezdetén vagy a határozat kihirdetésekor a panaszolt úgy nyilatkozik, hogy a Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el, a tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz.

A határozatot nemcsak a feleknek kell kézbesíteni, hanem a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek is meg kell küldeni. A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse.

Amennyiben az ajánlást tartalmazó határozatnak a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget, az illetékes kamara, illetve fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni (a fogyasztó nevét azonban nem lehet a nyilvánosság előtt megemlíteni). Ha a határozat a gazdálkodó szervezetre nézve kötelező rendelkezést tartalmaz, vagy egyezség jóváhagyásáról szól, és a cég azt határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó, illetve az eljárást kezdeményező szervezet bírósági végrehajtási eljárást kezdeményezhet.

Jogorvoslat

A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, érvénytelenítése iránt azonban a kézbesítéstől számított 15 napon belül bármelyik fél keresetet nyújthat be a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek, vagy a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. Amennyiben teljesítésre kötelező határozatot támadnak meg a bíróság előtt, a bíróság a fél kérelmére elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Az érvénytelenítési perekben a bíróság ítélete kizárólag azt mondhatja ki, hogy a Békéltető Tanács határozata érvénytelen-e vagy sem, az ügy érdemében nem dönthet.

Az ítélet ellen fellebbezést lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz.

[origo]